Balesetmegelőzés Nyomtatás
A balesetek ölhetnek és nyomorékká tehetnek. A gazdaság valamennyi ágazatát érintik, azonban a probléma különösen súlyos a kis- és középvállalkozások (KKV-k) esetében.
A kioltott életek, valamint a munkavállalók és családtagjaik szenvedése által okozott kár mellett a balesetek az üzleti tevékenységet és a társadalom egészét is érintik. Kevesebb baleset kevesebb betegszabadságot jelent, aminek köszönhetően csökkennek a költségek és kevesebb alkalommal szakad meg a termelési folyamat. Ez szintén lehetővé teszi a munkaadók számára azt, hogy megtakarítsák az új személyzet toborzásának és képzésének költségeit, valamint csökkenhetnek a korkedvezményes nyugdíjba vonulások és a biztosítási kifizetések kiadásai is.

A nehézipartól az irodai munkáig valamennyi ágazatban a csúszások, botlások és esések okozzák a legtöbb balesetet. További veszélyeket jelentenek a lehulló tárgyak, a hő és vegyszerek okozta égések, a tűzesetek és a robbanások, a veszélyes anyagok és a stressz. A munkahelyi balesetek megelőzése céljából a munkaadóknak olyan biztonsági rendszert kell bevezetniük, amely magában foglalja a kockázatértékelést és a monitoring folyamatot.

Kulcsfontosságú tények

  • Az Európai Unióban pár percenként meghal valaki munkával kapcsolatban
  • Minden évben több százezer munkavállaló szenved munkahelyi balesetet
  • A férfiak gyakrabban szenvednek balesetet, mint a nők
  • A fiatal munkavállalók esetében sokkal magasabb a baleseti arány, mint más korcsopotoknál; az idősebb munkavállalók között gyakrabban történik végzetes kimenetelű baleset
  • A baleseti arány magasabb a kis- és középvállalkozásoknál (KKV-k)
  • A baleseti arányok bizonyos ágazatokban magasabbak, pl. a mezőgazdaságban és az építőiparban
  • Az éjszakai balesetek többször végzetesebbek mint azok, amelyek más napszakban történnek.
  • A sebek és a felszínes sérülések a leggyakoribb sérülési típusok
A több műszakban dolgozó munkavállalók esetében magasabb a baleseti arány